Minek lehetne nevezni egy efféle újonnan nyílt helyet? Romkocsma? Kulturális központ, esetleg minőségi szórakozóhely? Izraeli ihletésű étkezőhely? Családi, baráti találkozóhely? Talán mindenből egy kicsi, amelyet legjobban a neve ír le. Nyitottságot és örömöt ad mindenkinek, aki belép a kapuján. Mazel Tov!

Most leginkább a konyhai vonatkozását vizsgáltuk meg a nemrég nyílt helynek. Budapesten az Akácfa utcában egy régi házat átalakítva nyitották meg, ezt a sokféle kombinációt felvonultató helyet. Nehezen nevezhető étteremnek, hiszen kínálatában egyelőre inkább szűkös étlapról lehet választani, ami jellemzően a szórakozóhelyek sajátja. Viszont kipróbálásra mindenképpen érdemes, remélve, hogy a későbbiekben további tételekkel bővül a választék. Az utcai fronton, nagy molinók hirdetik a ház egykori ablakaiban a helyet, kifüggesztve található az étlap és itallap is. A ház magán hordozza az elmúlt évtizedek nyomait, ahogyan a hatalmas régi fakapu is. Belépve a kapualjba már látszik a gyönyörűen kialakított belső kert. Fogadnak minket, kedves kísérő vezet minket az asztalhoz. Kora este van, sokan élvezik a kert adta lehetőségeket. A hangszóróból éppen a Cigányok idejének zenéje az Ederlezi szól, melyet később élő gitárzene vált fel. A kert és a régi egyszintes gangos ház hihetetlen látványt nyújt, jó körítést ad a vacsorához, vagy akár az éjjelbe forduló szórakozáshoz. Felszolgálók sürögnek a terepen, a leterített kavicsokon elég nehéz a járás, talán ennek tudható be mindegyikük megfeszített összpontosítása. Kis mosoly nem ártana, de ha rájuk mosolygunk bátorítólag ők is megnyílnak és segítenek az ételek kiválasztásában.

Jól hangzó limonádé összeállítások szerepelnek az itallapon, meggyes-levendulás, bodzás-lime-os, így azokból rendelünk. Kis idő múlva megérkeznek az italok, leadjuk a rendelésünket és elégedetten hátradőlve a limonádékat kóstolgatva szemléljük a régi házfalakat és a kertben álló árnyékot adó fákat.

A rendelésünk egyszerre érkezik, fatányérokon, így amolyan közös próbálgató falatozás alakul ki. Inkább hasonlítható a tálalás révén egyfajta meze-hez az egész, mint egy komoly éttermi vacsorához. Az asztalon a közös tányérok és abból eszünk, amihez éppen kedvünk támad. Vélhetőleg ez is a cél, nem pedig a formálisabb éttermi vonal. Rendeltünk mártogatós szószokat, pitával, merguez kolbászt és bárányzsírban grillezett marhakebabot salátával és zatarral fűszerezett pitával, illetve egy kevés házi sült krumplit, hogy teljes legyen a kép.

Szabadon válogatjuk össze a dolgokat, hiszen itt szinte mindegyik fogás illik mindegyikhez. A rendelt mártogatósok között találni tahini szószt, paradicsom alapú mártogatót, illetve padlizsánt paradicsommártásban. Ehhez grillen átforrósított pitát mellékelnek. A tahini, szezámmagból készülő ízesítő mártás, melyet a komplett közel-kelet előszeretettel használ. Jól megy a padlizsán mellé, a yoghurtba, sült húsok mellé is. Nagyon jó állaga és íze van, akár a húst akár a kenyeret mártjuk meg benne. A paradicsom alapú mártogató friss paradicsom ízű, könnyű lágyan fűszeres, jól támogatja a karakteresebb sült húsokat is. Sajnos a padlizsán a harmadik mártogatós félrement. Egyrészt padlizsánt nyomokban is alig tartalmaz, másrészt erőteljes konzerv paradicsompüré íze van melyet nem fűszereztek.

Gyenge szóviccel élve, az aranyfácán nem kóser. A piták teteje bőséggel meg van szórva zatarral, egy szintén arra a térségre jellemző fűszerkeverékkel, tartalmaz citrusos szumakot, szezámmagot, szárított fűszernövényeket. Kicsit a közel-kelet vegetája, bár annál mérföldekkel jobb összeállítás. Hasonló kicsit a japánok sichimi togarashi fűszerkeverékére, ők is szórják szinte mindenre amihez passzol, annyi különbséggel, hogy a japán verzió jellemzően csípős. A sült krumpli hosszú csíkokból áll, házi készítésűnek tűnik, ízre és hőmérsékletre is jó.

A merguez kolbász inkább észak-afrikai eredetű, de a teljes mediterráneumban elterjedt vékony juhbélbe töltött, birka vagy marha kolbász, melyet általában erőteljesen, harissával fűszereznek. A harissa egy római köménnyel, fokhagymával készülő erős pirospaprika paszta. A Mazel Tovban a kolbásznak egy enyhe verziója jelenik meg, jóízű szaftos kolbász nagyon enyhe bárány ízzel. Nyugodtan lehetne bátrabban ízesítettet használni, vagy akár az étlapon felkínálni a választás lehetőségét. A marhakebab az étlap szerint bárányzsíron készül a még markánsabb ízek jegyében. A hús maga jó, átdarált, óvatosan átgyúrt és bambuszpálcára húzott kolbászokat jelent, viszont az ígért aroma nem jelenik meg benne. Szintén, ahogyan a kolbász esetében is, lehet még erősíteni a névadó íz jegyeket. A húsok mellé egyöntetű a köret.

Pita, Mazel Tov saláta, grillezett cékla és további tahini szósz. A Mazel Tov saláta neve kissé megtévesztő, ez a klasszikus grillezett aprított saláták válfajába tartozik. Ilyen például a délszláv pindzsúr, vagy az ismertebb ajvár is. A Mazel Tov saláta nem a krémesre pürésített verzió, hanem annál darabosabb, villával ehető. Ötletes és ízletes kiegészítője a grillfogásoknak. Jó a húsok mellé adott cékla is, koriander frissíti, emel egyet a cékla mély földes ízén. Öröm látni étlapon, sajnos olyan kevésszer találkozni vele, pedig a cékla is hálás alapanyag, levesektől salátákon át, főételekig, sőt egészen a desszertekig felhasználható.

Elfogynak az ételeink, mivel még fér belénk, és a kíváncsiság is hajt, a pincér ajánlására malabit és semolinát választunk. Rövid időn belül az asztalunkra helyezik ezeket is. A semolina, azaz dara egy egyszerűen tálalt darakoch. Tej nélkül készült, a sütőből kivéve, keleti szokás szerint cukorsziruppal öntözik meg, így a cukros levet beszívva szép szaftos állaga lesz. Nagyon kellemes, házias desszert, ellenben nem ártana a tányérra egy kis plusz ötlet és változatosság. Mondjuk az ára igen baráti, erősen a török büfék árszintjén mozog. A másig desszert egy rózsvízes tejpuding. Leginkább egy keleties panna cottához lehet hasonlítani, végtére is a készítésük alapját mindkettőnél a zselatinnal megkötött tej vagy tejszín adja. Jóízű, illatos desszert, két apró hibával. Egyrészt miként a semolina, ez sincs éttermi szintre fejlesztve, gondolva, másrészt még bizonytalan lehet a készítője, mivel kissé túladagolta a zselatint és így az egész desszert leginkább egy rózsa illatú gumilabdára emlékeztet. Lehet, hogy a zselatin és tej arányok autentikusak, bár akkor inkább maradnánk a panna cotta remegős állagú receptjénél.

Jó ételek, jó italok, kellemes környezet. Számlát kérünk, a végösszeg 8000 forint körül van, bár alkoholt nem fogyasztottunk bőséggel elteltünk az ételekkel. Távoztunkkor vesszük észre a kedves grafikákat a bejárat mellett lévő falakon. Bekeretezett tusrajzoknak tűnnek, mindig jó, ha kicsit tudunk magunkon is nevetni. Akit érdekel, menjen el és nézze meg. Összességében a Mazel Tov egy nagyon kellemes kikapcsolódást nyújtó hely, amíg tart a jó idő mindenképpen érdemes felkeresni, bár az épület téliesíthető, így akkor sem lesz gond a meglátogatása.

Remélhetőleg, akkor fűszeres téli ételeket, testet-lelket átmelegítő saksukát is lehet majd ott kóstolni. Jó célpont annak, aki a város közepén szeretne találni egy nyugodt, barátságos helyet. Mazel tov.